Külön fejezetet képez Szarvas törökkori története, hiszen a középkorinál sokkal jelentősebb szerepet töltött be. Ez elsősorban stratégiai fontosságának tulajdonítható, mivel Gyula várának 1566-os török megszállása után, a Körös mentén kiépülő új török végvárvonal egyik láncszeme Szarvas lett. A szarvasi palánk pontos építési idejét nem ismerjük, először 1583-ban említik forrásaink. A törökök a Szolnok–Gyula határszakasz biztosítására emelték, elsősorban az egriek ellen. Az 1590-91. évi török defter szerint a helyőrséget 195 fős török és rác adta, köztük 3 tüzért is említenek. Hadieseményekben 1685-ben szerepel utoljára, amikor a császári csapatok végleg visszafoglalták, majd hamarosan lerombolták.
Az elmúlt évszázadok óta több régészeti lelet került felszínre a város területén, amelyek az itt állt hódoltság kori palánkvárhoz köthetők. 1722-ben kincskeresés közben a vár sáncában egy 46 fontos ágyú töredékére bukkantak, amelyből egy kis harangot öntöttek. A kiállításon is megtekinthető második löveget 1894-ben, az új Körös -híd építésekor, a folyó medréből emelték ki több tárgy, köztük két ágyúgolyó társaságában. Feltételezhetően a mai Körös-híd helyén állhatott a korabeli átkelőhely, amelyről a löveg a folyóba eshetett. Az ágyú bronzból készült, díszítetlen, csupán tagolt bordák szolgálnak erősítés gyanánt. A tárgy egyszerű kiképzése nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy oszmán vagy keresztény részre készült. Külső megjelenése alapján utóbbi feltételezhető.
Helyezzék magukat kényelembe a vászon előtt, és tekintsék meg kisfilmjeinket!
Az első film az Árpád-korba repít minket: a Körös folyón lévő átkelőről és a mellette létrejött Szarvashalom településről szól. De vajon mennyire volt fontos ez az átkelő és kik használták?
A második film Mátyás király korába kalauzol: Szarvas ekkor két nagy hatalmú család viszályától volt hangos. Kik voltak a viszálykodók, és mi lett a vége az ellenségeskedésnek?
A harmadik film a török hódoltság korszakáról szól. Ekkoriban Szarvason vár állott, ami mára nyom nélkül eltűnt. Mi lett ennek a várnak a sorsa, kik és hogyan nyomozzák a történetét?
A negyedik film a török kiűzése utáni időket mutatja be. Ekkor szinte teljesen elnéptelenedett a város, mégis volt valaki, aki meglátta benne a nagy lehetőséget. Ki volt ő, és mit köszönhet neki Szarvas?
Ezekre a kérdésekre nem csak a filmelőzetesek, de a hozzájuk kapcsolódó tablók is adnak válaszokat, segítségükkel jobban megismerhetjük a bemutatott korszakokat, embereket.
A történelmi hangulat megteremtését nem csak a filmekhez készült poszterek szolgálják: megtekinthető a szarvasi vár makettje, és egy életnagyságú ágyú is.
Kiemelt tárgy
