"Élettér"

"Élettér"
Kedves Látogatóink! Az élettér kiállításon a 18. századtól kezdődően bepillantást nyerhetnek a paraszti kultúrába, kiemelten Szarvas mindennapi életébe. Megismerhetik az emberélet fordulóihoz, a születéshez, a házassághoz és a halálhoz kapcsolódó szokásokat, hagyományokat a 19-20. századi tárgyak bemutatásával.

A teremben egy átlátszó plexifalon keresztül megtekinthetnek egy régi fényképekből készült animált videót. Továbbá a kiállítás része egy korabeli babakocsi és egy sárhajó is.

Az élet első mozzanata a születés. A hagyományos paraszti kultúrában a nők szülés előtt a megszokott munkájukat végezték. A szülésnél segítkező személy akkoriban a bába volt. Ám ismeretei sokszor nem haladták meg az átlagos népi tudást. A szülést követő gyermekágyas időszakban a nőt tisztátalannak tartották, gyermekével együtt védtelennek a rontások ellen. A néphit így fontosnak tartotta, hogy minél előbb keresztvíz alá tartsák az újszülöttet. 

A 18. században a házasság előtt álló felek csak futólagosan ismerték egymást. A vagyontalanok között még jobban érvényesülhetett a fiatalok vonzalma, ám a gazdag családok esetében a házasság gyakran kényszerből köttetett. Szegény és gazdag azonban egyaránt nagy eseménnyel ünnepelte a házasságkötést. Az esküvőt követő lakodalom talán az emberi élet legnagyobb és legemlékezetesebb ünnepét jelentette.

Életünk harmadik döntő és egyben záró mozzanata a halál, majd a temetési szertartás. A 18. század során még általános volt, hogy a holttestet nyitott koporsóban ravatalozták fel a templomokban. Szarvason sokáig ragaszkodtak ehhez a hagyományhoz, azonban a temetőknek a település szélére való kihelyezésével megoldották ezt a kérdést. 

A lakodalmas dáridók, halotti torok evés-ivással járó pénzköltését nem nézték jó szemmel a hatóságok. Megszüntetésüket azért kezdeményezték, hogy megakadályozzák a lakosság további elszegényedését.