Róth Béla festészeti tanulmányait Budapesten, Keszthelyen, Bécsben végezte. Strelisky Lipót császári és királyi udvari fényképész, aranyműves, a magyar fényképészet úttörőjének fővárosi, Dorottya utcai műtermében tanulta a fényképész szakma korabeli fortélyait. 1891-ben Halász Ágoston fényképész és vegyésztanárnál szabadult fel. 

Segédlevelet 1896-ban kapott és ugyanebben az évben a millenniumi kiállításon első díjjal és oklevéllel jutalmazták. Még ebben az évben megnyitotta fényképészeti és festészeti üzletét Szarvason, majd 1903 februárjában átvette visszavonult kollégájának, R. Rozgonyi Istvánnak műtermét. Róth Béla újonnan épült és berendezett fényképészeti és festészeti műintézete 1911 októberében nyílt meg a Beliczey úton Szarvason.  

A fényképész szakmába tartozó minden munkán kívül olaj-, pasztell- és akvarell festészettel is foglalkozott, valamint iparművészeti tárgyakat is készített. Műtermében sokan sajátították el a szakma fortélyait, többek között Matók Sándor is tanítványa volt. Róth Béla követte a fényképészszakma technikai fejlődését. Fényképei elkészítése során a különlegességnek számító platinotypiát is alkalmazta. Folyamatosan képezte magát, 1909-ben Bécsben, Prágában, Münchenben, Berlinben és Drezdában tett látogatást neves fotóművészeknél. 

Fényképeinek több ismertető jele van: felismerhető egyrészt a műtermi háttér: a függönyözött hosszúkás ablak a kép jobb oldalán, a kisasztal és karosszék, ill. más képeken a festett virágos lépcsősort és ligetet ábrázoló háttér. Képeit rendszerint kartonra applikálta, a karton alján és hátoldalán feltüntette nevét és a településnevet (B. Szarvas). 

Róth Béla 1942. szeptember 28-án 69 éves korában hunyt el tüdőrákban.  Születésének 150. évfordulója alkalmából 2023. szeptemberében időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. 

Fotó: Gazsy Csaba családi gyűjteményéből