Termékenység galéria I.
Köszöntjük látógatóinkat a termékenységidol termében! Az itt kiállított tárgyak réges-régi időkről mesélnek. Olyan időkről, amikor az ember éppen csak megjelent a mai Szarvas környékén.
Nagyjából 9000 évvel ezelőtt történt, hogy a Körös-kultúrának nevezett népcsoport feltűnt ezen a területen. A Balkán felől vándoroltak ide, és magukkal hozták a korszak legnagyobb újítását, a földművelést. Ez hatalmas előrelépés volt az addigi halászó-vadászó-gyűjtögető életmódhoz képest: a megtermelt gabonafélék sokkal több ember ellátását tették lehetővé, és az ekkoriban elterjedő háziállatok számára is táplálékul szolgáltak.
Ezek a változások tovább formálták az emberek életét: megnőtt a népesség, ezzel együtt pedig új technikai vívmányok is elterjedtek: a csiszolt kőeszközök sokkal fejlettebbek lettek, és feltalálták az égetett agyagedényeket. Az öltözködésben az állati bőrök mellett megjelentek a fonalakból szőtt ruhák is. Elterjedtek a földfelszínre épített vert falú lakóépületek.
Ezek az átalakulások a hitvilágot is formálták. A korabeli ember hitének középpontjában a termékenységkultuszok álltak: ezekben fejeződött ki szoros függésük a földműveléstől, az időjárástól, a természettől.
A terem középpontjában álló szobrocska ennek a hitvilágnak a megtestesítője. A kutatás ezeket a szobrokat istennőknek véli, egyes vélemények szerint a leegyszerűsített forma a duális világ férfi-női pólusát jelöli. Ilyen zsírfarú idolból több ezer került elő Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig, jelezve ennek a kultúrának és hitvilágnak az elterjedését. Nevüket a rendkívül felnagyított alsótestükről kapták. Ennek a szobrocskának a darabjai más-más gödörből, egymástól távolról kerültek elő: szinte biztos, hogy szándékosan törték darabokra és ásták el ezeket a darabokat. A szobor orra hegyes, szemét, száját vízszintesen bekarcolt minta jelzi, míg a női jegyeket bekarcolt vonallal és rátett, plasztikus dudorral jelképezték. Homlokán, fején, nyakán és hátán hosszú, fürtökbe rendezett, piros festéknyomos hajábrázolás látható, míg fenékrészét, combját bekarcolt geometrikus minta díszíti.
A jobb oldali falon látható vitrinekben a korszak mindennapi életének jellegzetes tárgyait mutatjuk be. Ezek között megtalálhatóak a földművelés eszközei (pl. agancsból készült kapa, sarló kőbetétei), de bemutatjuk a csiszolt kőbaltákat, a távoli vidékekről hozott kőnyersanyagot, a mindennapokban használt csont eszközöket (pl. kanalakat, árakat, tűket), és a hitvilágra jellemző oltárokat, ember- és állatalakú szobrokat is.